Lengyel Függetlenség Napja

November 11-én a Nemzeti Függetlenség Ünnepén arról emlékezünk meg minden évben, hogy 1918-ban ezen a napon Lengyelország 123 éves területi széttagoltság és megszállás után kivívta függetlenségét és visszaszerezte államiságát.
Habár már 1916 óta létezett egy Bécs és Berlin által is deklarált félig autonóm lengyel állam, amelyet az oroszoktól elfoglalt területekből alakítottak ki, a lengyel nép még messze állt a tényleges függetlenségtől. 1917 augusztusában, Párizsban megalakult a Lengyel Nemzeti Bizottság, amely mindazokat a politikusokat tömörítette, akik addig, sokszor egymástól eltérő módon kísérelték meg a lengyel függetlenség kivívását. A német–osztrák terveken alapuló lengyel állam nyíltan felvette a kapcsolatot a párizsi Lengyel Nemzeti Tanáccsal. Szintén ebben az évben Józef Piłsudski arra buzdította az ideiglenes lengyel állam katonáit, hogy tagadják meg a németek előtti eskütételt, mert ezzel formailag is elismerték volna a német főparancsnokság fennhatóságát. A hadi helyzet nem úgy alakult, hogy Németország megtorolhassa a lengyelek ellenszegülését, bár Piłsudskit szavaiért a magdeburgi börtönbe zárták.
1918 tavaszán már látszott a Lengyelországot is felosztott központi hatalmak veresége. Amikor 1918 őszén az osztrák hadsereg elkezdett visszavonulni, Krakkó és Cieszyn először szabadult fel. Krakkóban megalakult a Lengyel Felszámoló Bizottság, amely fokozatosan vette át a hatalmat a Monarchiától Galícia és Szilézia egyes területein. A lengyelek által életre hívott régenstanács tárgyalásokat kezdett a német hatságokkal a hatalom átvételéről, majd 1918. november 6-áról 7-ére virradó éjszakán Lublinban megalakul az Ideiglenes Lengyel Kormány, élén Ignacy Daszyńskival, aki olyan kormányt alakított, amelyben a varsói és a párizsi lengyel politikusok egyaránt helyet kaptak.
November 10-én tér vissza Varsóba Józef Piłsudski magdeburgi fogságából. A frissen szabadon bocsátott tábornok még aznap megkapta a hadsereg feletti teljhatalmat, ezért a nemrégiben felállított lengyel hadsereg élére állva 1918. november 11-én, bevonult Varsóba és kikiáltották a Második Lengyel Köztársaságot. Piłsudski November 23-án az ideiglenes köztársasági elnöki címet is megszerezte.
Ezzel véglegessé vált a lengyel állam újjászületése, bár a következő évek nem kevés nehézséget jelentettek mind a szovjetekkel vívott harcokban, mind a polgári lengyel állam megteremtéséért folytatott küzdelemben.