W sobotni słoneczny dzień, 8 listopada 2014 r. w popołudnoiwych godzinach spotkaliśmy się w siedzibie Samorządu Narodowości Polskiej aby uświęcić Dzień Niepodległości Polski. Zebranych gości powitał obecny przewodniczący Samorządu Narodowości Polskiej Bátori Zsolt, nawiązując w paru słowach do zmian jakie zaszły po wyborach. Przedstawił nowych radnych Samorządu. Tak więc od 21 października 2014 r. funkcję wiceprzewodniczącego spełnia Jacek Bagiński, trzecią osobą w radzie jest Lados Rita.
Następnie byłym radnym złożono podziękowanie za dotychczasową, ofiarną pracę w poprzedniej kadencji na rzecz Polonii.
Uroczystość zorganizowana wspólnie z Klubem Polsko-Węgierskim rozpoczęła się przytoczeniem historycznych wydarzeń. Dancsó Magdalena w krótkim referacie przedstawiła postać i działalność Józefa Piłsudskiego, znaczenie ówczesnych zmian w dalszym życiu politycznym Polski. Projekcją obrazów z życia Józefa Piłsudskiego zakończyła się część oficjalna uroczystości. W ciepłej, towarzyskiej atmosferze przy kawie, herbacie, budzących apetyt kanapkach spędzilśmy pozostałą część wieczoru. W międzyczasie mogliśmy obejrzeć nagranie z Festiwalu Gulaszu i z otwarcia wystawy twórców polonijnych, serdeczne podziękowania za to naszym przyjaciołom z Kędzierzyna-Koźle.

Następną, już oczekiwaną uroczystością jest Tradycyjna Polska Wigilia, którą świętować będziemy 13 grudnia, podobnie jak w ubiegłym roku w Sali Verseghy w Bibliotece Miejskiej.

Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete 2014. november 20-án, 14.00 kezdettel közmeghallgatást tart, amelyre tisztelettel meghív minden érdeklődőt.
Helyszín: Szolnok, Kossuth tér 1. III em. 328.

November 11-én a Nemzeti Függetlenség Ünnepén arról emlékezünk meg minden évben, hogy 1918-ban ezen a napon Lengyelország 123 éves területi széttagoltság és megszállás után kivívta függetlenségét és visszaszerezte államiságát.
Habár már 1916 óta létezett egy Bécs és Berlin által is deklarált félig autonóm lengyel állam, amelyet az oroszoktól elfoglalt területekből alakítottak ki, a lengyel nép még messze állt a tényleges függetlenségtől. 1917 augusztusában, Párizsban megalakult a Lengyel Nemzeti Bizottság, amely mindazokat a politikusokat tömörítette, akik addig, sokszor egymástól eltérő módon kísérelték meg a lengyel függetlenség kivívását. A német–osztrák terveken alapuló lengyel állam nyíltan felvette a kapcsolatot a párizsi Lengyel Nemzeti Tanáccsal. Szintén ebben az évben Józef Piłsudski arra buzdította az ideiglenes lengyel állam katonáit, hogy tagadják meg a németek előtti eskütételt, mert ezzel formailag is elismerték volna a német főparancsnokság fennhatóságát. A hadi helyzet nem úgy alakult, hogy Németország megtorolhassa a lengyelek ellenszegülését, bár Piłsudskit szavaiért a magdeburgi börtönbe zárták.
1918 tavaszán már látszott a Lengyelországot is felosztott központi hatalmak veresége. Amikor 1918 őszén az osztrák hadsereg elkezdett visszavonulni, Krakkó és Cieszyn először szabadult fel. Krakkóban megalakult a Lengyel Felszámoló Bizottság, amely fokozatosan vette át a hatalmat a Monarchiától Galícia és Szilézia egyes területein. A lengyelek által életre hívott régenstanács tárgyalásokat kezdett a német hatságokkal a hatalom átvételéről, majd 1918. november 6-áról 7-ére virradó éjszakán Lublinban megalakul az Ideiglenes Lengyel Kormány, élén Ignacy Daszyńskival, aki olyan kormányt alakított, amelyben a varsói és a párizsi lengyel politikusok egyaránt helyet kaptak.
November 10-én tér vissza Varsóba Józef Piłsudski magdeburgi fogságából. A frissen szabadon bocsátott tábornok még aznap megkapta a hadsereg feletti teljhatalmat, ezért a nemrégiben felállított lengyel hadsereg élére állva 1918. november 11-én, bevonult Varsóba és kikiáltották a Második Lengyel Köztársaságot. Piłsudski November 23-án az ideiglenes köztársasági elnöki címet is megszerezte.
Ezzel véglegessé vált a lengyel állam újjászületése, bár a következő évek nem kevés nehézséget jelentettek mind a szovjetekkel vívott harcokban, mind a polgári lengyel állam megteremtéséért folytatott küzdelemben.