Szolnoki Lengyel Önkormányzat

LENGYEL NEMZETISÉGI VÁLASZTÁSI FÓRUMOT ÉS JELÖLTBEMUTATÓT TARTOTTAK 2026 MÁRCIUS 7-ÉN A MAGYARORSZÁGI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK ELŐTT SZOLNOKON.

Az Alaptörvény szerint a nemzetiségek államalkotó tényezők, a választás pedig az a folyamat, ahol élhetnek önazonosságuk megőrzéséhez fűződő jogaikkal.

A választók helyi, területi és országos nemzetiségi önkormányzatokat hoznak létre. Ezek az intézmények döntenek a nemzetiségi oktatásról, a nyelvhasználatról és a hagyományőrzésről.

Az országgyűlési választásokon a nemzetiségi listát állító közösségek kedvezményes mandátummal bejuthatnak a Parlamentbe. Ha nem érik el a kvótát, akkor nemzetiségi szószólót küldhetnek az Országgyűlésbe, aki tanácskozási joggal képviseli az érdekeiket.

LENGYELEK ÉS MAGYAROK A HADTÖRTÉNELEMBEN

A számos érdeklődő érdekes történelmi tájékoztatást hallhatott Kis Krisztián Bálint történész előadását meghallgatva a meghatározó lengyel-magyar hadtörténelmi eseményekről.

Csak a legjelentősebbek:

• Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király uralkodása alatt magyar csapatok is harcoltak a lengyel hadseregben,
• 1848-49-es szabadságharc Bem József és a Lengyel Légió, Wysocki József vezetésével
• Limanowai csatában a magyar huszárok helytállása,
• Lengyel–bolsevik háború (1920): Magyarország volt az egyik legfőbb támogatója a függetlenségéért küzdő Lengyelországnak
• Második világháború (1939–1945):

– 1939 szeptemberében a magyar kormány megtagadta, hogy a német csapatok Magyarországon keresztül támadják meg Lengyelországot.

– Magyarország megnyitotta határait a lengyel menekültek előtt, és lehetővé tette a lengyel katonai egységek átcsoportosítását Franciaországba.

– Az 1944-es varsói felkelés idején a Varsó környékén állomásozó magyar alakulatok nem voltak hajlandóak a lengyelek ellen harcolni, sőt, élelemmel és fegyverrel segítették a felkelőket.

Györfi Mihály

A hagyományok ott élnek igazán, ahol a közösség őrzi és továbbadja őket…

Ma Szolnokon ismét megtapasztalhattuk ezt az Országos Lengyel Önkormányzat programján, ahol a közelgő választással kapcsolatos legfontosabb tudnivalók megismerése után a különleges Sobieski János-kiállítást tekintettünk meg.

Mindezek a találkozások erősítik közösségeinket, segítenek megőrizni a lengyel–magyar barátság évszázados hagyományát, melyet fontos továbbadnunk a következő generációknak.

Ápoljuk és őrizzük ezt a közös hagyományt, amely évszázadok óta összeköti a lengyel és a magyar népet.

A mai napon a szolnoki csatára, a magyar-lengyel közös múltra emlékeztünk a Szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtárban. A rendezvényen hagyományosan képviselteti magát Abony városa is. Ebben az évben a FALKA, vagyis a Fiatal Alkotók Közössége Abony fiatal művészei Török Julianna és Balogh Tamás Zsolt adtak műsort.

Az 1849-es szolnoki csata egyben a tavaszi hadjárat kezdete volt.

Ez a csata 1849. március 5-én zajlott le, és a szabadságharc egyik legfontosabb stratégiai győzelme volt.

A magyar fősereg ellentámadásba lendült, hogy kiverje a császári csapatokat az Alföldről és megnyissa az utat Pest-Buda felé. Szolnok kulcsfontosságú volt a Tisza-átkelő és a vasútvonal miatt. A magyar honvédek elsöprő rohammal bevették a várost. A császári csapatok (Karger tábornok vezetése alatt) pánikszerűen menekültek, sokan a Tiszába fúltak vagy fogságba estek. Ez a győzelem adta meg az alaphangot a tavaszi hadjárathoz, és bebizonyította, hogy a magyar sereg képes nyílt csatában is legyőzni a császáriakat.

A szolnoki csatában a lengyelek nemcsak statiszták voltak, hanem a győzelem egyik legfontosabb kulcsszereplői. A magyar szabadságharc melletti kiállásuk itt mutatkozott meg az egyik leglátványosabb módon. A szolnoki ütközetben a Lengyel Légió meghatározó módon vette ki a részét.